A pszoriázisos plakkokkal járó bőrelváltozások okai nem teljesen tisztázottak. Az orvosok túlnyomó többsége a genetikai hajlamot a patológia kialakulásának alapvető tényezőjének tartja. A pikkelysömör szisztémás, nem fertőző, krónikus, visszatérő betegség, amely elsősorban a bőrt, a körmöket és az ízületeket érinti.
A pikkelysömör fő jelei és okai
A pszoriázisos betegséget az epidermális sejtek fokozott szaporodása jellemzi. Normális esetben a sejtosztódás, érés és elpusztulás 3-4 héten belül következik be. Psoriasis esetén ez a folyamat legfeljebb 5 napig tart.
Külsőleg ez abban nyilvánul meg, hogy a bőrön vörös vagy rózsaszín színű sűrű területek képződnek, amelyeket elhalt sejtek kis fehér pikkelyei borítanak. Ha gondosan lekaparjuk őket, akkor egy vékony, fényes film (terminál) látható jól látható kapillárishálózattal. Enyhe súrlódás után vércseppek jelennek meg rajta.
Ezt a tulajdonságot "pszoriázisos triádnak" nevezik, és ez a fő különbség a pikkelysömör és más bőrbetegségek között. A diagnózis megerősítésére az érintett területekről származó bőrrészecskék szövettani vizsgálatát végzik.
A psoriasis megjelenését kiváltó fő tényezők a következők:
- Exogén (külső okok). Ide tartoznak a bőr különböző fizikai vagy kémiai sérülései.
- Endogén (belső okok). Állhatnak immun-, endokrin-rendszeri betegségek, HIV-fertőzés jelenlétében. A dohányzás, az alkohol, az egészségtelen táplálkozás szintén pszoriázisos bőrelváltozásokat vált ki.
- Pszichogén. A legtöbb esetben a pikkelysömör első megnyilvánulása idegsokk vagy hosszan tartó érzelmi túlterhelés után jelentkezik.
A bőrkiütések gyakran fertőző és gyulladásos betegségek következményei. Sok orvos ezt a legyengült immunrendszernek tulajdonítja. A pikkelysömörre genetikailag hajlamos embereknek azt tanácsolják, hogy kerüljék a kiváltó tényezőket.
A pszoriázisos betegségek formái
A betegség ilyen vagy olyan formája a kiütés típusától és a lokalizáció helyétől függ. A terhesség alatt a hormonális háttér megváltozása miatt a pszoriázisos megnyilvánulások eltűnhetnek, vagy éppen ellenkezőleg, nagyobb erővel jelentkezhetnek.
psoriasis vulgaris
A patológia leggyakoribb formája. Az első jelek a papuláris kiütések. Lehetnek egyesek, különböző részeken csoportosítva vagy az egész testen. A betegség előrehaladtával a pszoriázisos plakkok növekednek, és fokozatosan egyesülnek egymással.
A kiütések formájától függően a szokásos pikkelysömör a következőkre oszlik:
- pontozott (papulák gyufafej méretű pont formájában);
- csepp alakú (hosszúkás foltok gombostűfej méretűek);
- érme alakú (borsó nagyságú kerek plakkok).
A kiütések lehetnek ív, kör, spirál, füzér formájában. Néha hasonlítanak a kontinensek körvonalaira a földrajzi térképen. Ha a betegség a fejbőrön lokalizálódik, akkor seborrheás típusú pikkelysömörről beszélnek. Néha a nyak, az orr, a homlok és a mellkas érintett. A patológia és a seborrhea hasonlósága miatt a diagnózis nehéz.
Megkülönböztető jellemzői az érintett területek határainak egyértelműsége, a "pszoriázisos triád" jelenléte, a pikkelyek ezüstös színe. Gyakran van viszketés, a haj nem esik ki.
A plakkok csoportosulása a lábakon és a kezeken a palmoplantáris pikkelysömör elnevezést adta. Jellemzője a tyúkszemre emlékeztető, csiszolt bőrterületek kialakulása. A köröm pikkelysömör megváltoztatja színüket, alakjukat és szerkezetüket. Meglazulnak, kis mélyedésekkel borítják be, és gyűszű formát öltenek.
A váladék izolálása a papulákból égő érzést okoz. A pikkelyek összetapadnak és kérget képeznek, amely szorosan tapad a bőrhöz. Ilyenkor a pikkelysömör exudatív formájáról beszélnek.
Súlyos esetekben a test teljes felülete érintett. A bőr tapintásra felforrósodik, vörös árnyalatot kap, megduzzad, erős viszketés, égés és szorító érzés jelentkezik. A betegség ezen formáját a pikkelysömör erythroderma kategóriába sorolják.
Pustuláris pikkelysömör
Elég ritkán fordul elő. Vulgáris hátterében alakul ki, vagy teljesen egészséges bőrön jelenik meg. Ebben az esetben először gyulladt területek jelennek meg, amelyeken a nap folyamán hólyagok képződnek, amelyek gyorsan pustulákká alakulnak. Tartalmuk steril, lecsepegtetve kiszárad és kéreg keletkezik.
A betegségnek több típusa van. Mindegyikre jellemző a hidegrázás, láz, láz, néha hasmenés, hányás. Az állapot rosszabbodik, amikor a pustulák összeolvadnak és nagy bőrfelületet foglalnak el. Ha a psoriasis vulgaris hátterében pustuláris pikkelysömör fordul elő, akkor nem figyelhető meg a fúzió.
Arthropathic psoriasis
Az ízületeket érinti, leggyakrabban a kis ízületeket (az ujjak és lábujjak falángjai). Néha a kóros folyamat befolyásolja a gerincet. A pikkelysömör ezen formája gyakran rokkantsághoz vezet.
A betegség első jelei a mozgás által súlyosbított fájdalom és az ízületek duzzanata. Az esti láz, a gyomor-bél traktus zavara, az étvágytalanság jellemző a betegség súlyosbodására.
Idővel az ízületek deformálódnak és a mobilitás elvesztése következik be. A patológia kialakulhat függetlenül vagy párhuzamosan a psoriasis vulgaris bőrmegnyilvánulásaival.
A patológia minden formája fokozatosan, évek alatt, vagy gyorsan, több napon, sőt órán keresztül is kialakulhat. A kezelési rend a betegség formájától és mértékétől függ, és azt szakember bőrgyógyásznak kell összeállítania.
Leggyakrabban külső szereket írnak fel kenőcsök és gélek, valamint fizioterápia formájában. Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia szükséges. Az öngyógyítás a betegség súlyosbodásához vezethet.